Egy nemrégibeni kutatás szerint a vitamin- és ásványianyag-pótlás alkalmas lehet az ADHD tüneteinek enyhítésére. 

A peripartum depresszió hétből egy nőt érinthet. El kell különíteni a szülés utáni hangulatzavartól (baby blues), melyben a tünetek rövid ideig áll­nak fenn és alig befolyásolják a funkciókat. A peripartum depresszióban szenvedő nőket ki kell vizsgálni bipoláris zavar, posztpartum pszichózis és öngyilkossági kockázat irányában is. A veszélyeztetetteket otthoni vizitek, telefonos sorstárstámogatás és pszichoterápia segíthetik a megelőzés­ben. A peripartum depresszió pszichoterápiával és/vagy szelektív szero­toninvisszavétel-gátlókkal kezelhető. Várandósok számára a citalopram, az escitalopram és a sertralin, szoptató anyák számára a fluvoxamin, a paroxetin és a sertralin a legbiztonságosabb SSRI.

Egy most közzétett vizsgálat szerint a terhesség alatti sok zsír- és cukortartalmú étel növeli a születendő figyelemhiány-hiperaktivitás betegségének esélyét. 

Egy most közzétett beszámoló szerint a figyelemhiány-hiperaktivitás betegségre (ADHD) az esetek egyharmadában 6 éves kor előtt derül fény az Egyesült Államokban.

Egy 37 éves connecticuti nő első terhességével, terminusban, burokrepedést követően ment be a kórházba 2006-ban. Egy szülésznő gondozta, aki orvost hívott, amikor némi vérzést észlelt a szülő nőnél.

Gyermekpszichiáterek részére tartott tudományos szimpóziumot a Lilly Hungária Kft. 2014. szeptember 19-én, Budapesten. A szakmai program a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) egyéni és társadalmi szinten jelentkező kihívásait, a betegség diagnosztizálásának és terápiájának irányelveit, az ADHD első vonalbeli gyógyszeres kezelésében immár OEP támogatással alkalmazható Strattera (atomoxetin) alkalmazásának módját, és a témával kapcsolatosan összegyűlt legfontosabb evidenciákat foglalta össze. Az előadásokat és a diszkussziót követően a meghívott szakértők kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg, hogy mit tehetnek a hozzátartozók, a segítők és az alap-, illetve szakellátásban dolgozók az ADHD s gyermekek életminőségének javításáért.

A svéd Karolinska Intézet és az amerikai Indianai Egyetem kutatói nem találtak pozitív kapcsolatot a figyelemhiány/hiperaktivitás gyógyszeres kezelése és az öngyilkosság kockázata között. Az eredmények inkább a gyógyszerek öngyilkosságtól védő hatására utaltak; különösen igaz ez a stimulánsokra.

Egy 37 éves connecticuti nő első terhességével, terminusban, burokrepedést követően ment be a kórházba 2006-ban. Egy szülésznő gondozta, aki orvost hívott, amikor némi vérzést észlelt a szülő nőnél.

A gyermekkori figyelemhiány-hiperaktivitás zavar (ADHD) az esetek legalább 30%-ában a felnőttkorra is áthúzódik; a felnőttkori esetek 3-4%-a elégíti ki a DSM IV diagnosztikai kritériumait. Egy sor kórállapot  pajzsmirigybetegség, hangulatzavar, szerhasználat – is utánozhatja az ADHD tüneteit. A szteroidok, az antihisztaminok, az antiepileptikumok, a koffein és a nikotin mellékhatásai is emlékeztethetnek az ADHD tüneteire.

Az Orvostovábbképző Szemle januári számában három közleményt olvashatnak a pszichés zavarok témakörében. Az egymástól viszonylag távoleső, de témájában egyformán aktuális összefoglaló közlemények elolvasása nemcsak pszichiáterek, hanem általános, illetve háziorvosok számára is feltétlenül ajánlott.